Enyhe magas vérnyomás esetén
Bene Orsolya, kardiológus A kezelés és a kivizsgálás szempontjából is fontos, hogy felderítsük a magasvérnyomás-betegség okát.
Ez alapján a hipertóniát két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre. Primer, azaz elsődleges hipertóniáról abban az esetben beszélünk, amikor más kiváltó tényezőt nem sikerül a háttérben kimutatni.
Szekunder másodlagos hipertónia esetén, azonban a vérnyomás emelkedését más szervrendszerek eltérései okozzák, elsősorban ezek kezelésére kell törekedni. Ez utóbbiak lényeges ritkábban fordulnak elő, az összes hipertóniás eset kb. Hirdetés Milyen eltérés okozhat vérnyomás-emelkedést?
Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.
Módosítva:
Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségekesetleg vesekövesség, ciszták is. A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület fibromuscularis dysplasia lehet felelős.
Alvási apnoe szindrómához gyakran, az esetek több mint felében társul magas vérnyomás, az eltérés a már meglévő hipertóniát jelentősen súlyosbíthatja. Ez a szindróma inkább túlsúlyos férfiakra jellemző, a család horkolásról, alvás közben a légzés enyhe magas vérnyomás esetén számol be.
Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.
Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mely panaszok jelzik először a magas vérnyomást?
magas vérnyomás egy orvos szemével
Hormonális eltérések és kardiológiai okok Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is enyhe magas vérnyomás esetén. Ritkábban fordulnak elő a mellékvesekéreg és -velő hormontermelési zavarai: emelkedett aldoszteronszint ehhez alacsony káliumszint, izomgörcsök, izomgyengeség társulhatfokozott kortizoltermelés Cushing-szindrómaadrenalintermelő pheochromocytoma.
A mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavara szintén okozhat hipertóniát, bár ezek előfordulási esélye csekély. A kardiológiai okok közül a coarctatio aortae -t kell megemlíteni. Ez a főverőér, az aorta egy szakaszának szűkületét jelenti, melynek következtében a vesék és az alsó végtagok vérellátása romlik.
Fizikai vagy lelki megterhelés hatására mindannyiunk vérnyomása megemelkedik és akár a középsúlyos hypertoniának megfelelő értékeket is mérhetünk. Az értékek ezenkívül napszaki ingadozást is mutatnak, az éjszaka mért értékek alacsonyabbak. A mért értékek alapján akkor beszélünk hypertoniáról, ha ezek az értékek többszöri mérés alapján, nyugalomban is magasnak bizonyulnak. Az Ön kezelőorvosa a mért vérnyomásértékek alapján fogja eldönteni azt, hogy Ön melyik kategóriába enyhe, középsúlyos, súlyos tartozik, és a kezelést is alapvetően ez a besorolás határozza meg.
A vérnyomásértékek osztályozása.