Portális véna magas vérnyomás, Portális hipertónia szindróma a májcirrhosisban
Tartalom
Ezek, bár nem hajtóerői portális véna magas vérnyomás keringésnek, de azért korántsem passzívak, mert faluk tónusának változtatásával, sőt egyes helyeken űrterük teljes elzárásával, fejtartás magas vérnyomása összeköttetések megnyitásával, a vérnek egyes szervekre való elosztását mélyrehatóan befolyásolják. A vérerek három csoportját kell megkülönböztetnünk a központi szivattyúhoz — a szívhez — viszonyított helyzetük szerint.
A szív kamráiból eredő verőerek arteriae[ 4 ]4 elasticus rostok és simaizomelemek kombinációjából álló csövek. Verőereknek nevezzük őket, mert a szívkamrák összehúzódásakor a verőeres rendszerbe nyomult újabb vérmennyiségtől eredő nyomási hullám végigterjed az egész arteriás rendszeren, és ez érverésként pulzus tapintható felületesebb fekvésű verőereken arteria radialis, arteria dorsalis pedis, arteria temporalis superficialis stb.
Függetlenül attól, hogy milyen jellegű vért tartalmaznak — ti. A bal szívkamrából az aortával eredő verőerek, a nagyvérkör arteriái, az oxigénben dúsabb élénk, cseresznyepiros arteriás vért osztják szét az egész szervezetben, míg a jobb kamrából az ún.
Az arteriák a vér áramlási irányában mind apróbb ágakra oszlanak. A vért a asztma magas vérnyomás elleni gyógyszere különböző részei és szövetei között osztják szét, ezért osztóereknek is nevezik őket.
A szövetekben az arteriák legkisebbjei végül hajszálerekre capillaris oszlanak, amelyeknek vékony falán keresztül a vér és a szövetek sejtjei, illetve az ezeket közvetlenül körülvevő sejt közti állomány között az anyagok kicserélődése lezajlik. A hajszálerek sok szövetben hurokszerűen portális véna magas vérnyomás, vagy egyébként változatos mintázatú hálózatok formájában ismét nagyobb erekbe, gyűjtőerekbe venae szedődnek össze. A venák, a véráram irányában mind nagyobb törzsekre szedődve össze, a vért a szívhez vezetik vissza.
Bennük a portális véna magas vérnyomás aránylag kis nyomás alatt áramlik, faluk ennek megfelelően — űrterükhöz viszonyítva — vékony. A fal elasticus és simaizomszövetei lényegesen gyengébbek, azon külső szövetelemek kivételével adventitiaamelyek a környezetükhöz mintegy lehorgonyozzák a venákat.
Ez biztosítja, hogy a legkülönbözőbb aktív és passzív mozgásokkor jelentkező mechanikai energia a venás keringés rész- hajtóerejeként használódjék fel. Tetemben a venákat alvadt vagy esetleg folyékony vérrel telten találjuk.
A venákat a szövetek közül kiszabadított állapotukban zsákszerűen összeeső vékony falukról könnyű megkülönböztetni a vastag falú, hengeres, cső alakjukat mindig megtartó arteriáktól. A nyirokrendszer, mint azt a bevezető fejezetben láttuk, a keringési rendszer speciális, kiegészítő nedvkeringési útja.
Bár a benne szállított szövetnedv, más szóval nyirok lympha végül is visszakerül a vérpályába, speciális szűrőberendezéseiken való átjutás után nyirokcsomók. A vérnyomás magas az arteriás oldalon, majd hirtelen leesik az arteriolák területén.
A venákban a vérnyomás töredéke az arteriás vérnyomásnak. Az anyag- és gázcsere kizárólag a capillaris szakaszon történik, ennek a funkciónak felel meg a capillarisok falszerkezete.
Az erek fala három rétegből épül fel: — tunica intima, — tunica media és — tunica adventitia. A funkcionális követelményektől függően az egyes rétegek szerkezete vagy azonos minden érszakaszon pl. Az elasticus típusú nagy verőerek a keringés ún. A szív kizárólag a kamrai összehúzódás systole idejének egy részében nyom be ténylegesen vért a verőerek rendszerébe.
Portál magas vérnyomás
A szívműködés egy ciklusának nagyobb részét kitevő időben — a kamrafal elernyedése idején diastole és a systole portális véna magas vérnyomás részében — a kamrák kijárati billentyűi zártak. Merev falú csőrendszerben ez a nyomás és a véráramlás nagyfokú ingadozására vezetne. Az elasticus, nagy verőerek falai systoléban kitágulnak, és így portális véna magas vérnyomás energiát tárolnak, amely energia a diastole alatt az erek összehúzódása során visszatérül, azaz a vér nyomásának hirtelen esését csökkenti, és egyúttal a véráramlást folyamatosan tartja.
A keringés sajátságai fenn és az érrendszer falszerkezete közti összefüggések lent grafikonszerű ábrázolása. A nagy arteriákra a magas vérnyomás folyamatos vonal, fent és az érfal gazdag elasticus-rosttartalma folyamatos vonal, lent jellemző. A középnagy arteriákban a nyomás még mindig magas, de az elasticus rostokat simaizomsejtek pont-vonal-pont váltják fel.
A simaizomzattal gazdagon ellátott arteriolák mentén a vérnyomás hirtelen esik le. A capillarisok szakasza jelenti az érpálya legnagyobb keresztmetszetű területét pontozott vonal. Itt a vérnyomás alacsony, a vékony érfal a permeabilitást biztosítja szaggatott vonal, fenn.
A kis és a középnagy venák mentén a nyomás fokozatosan csökken, kismértékben visszatérnek mind portális véna magas vérnyomás simaizmok, mind az elasticus rostok. Elasticus típusú arteria hematoxilin-eozin felül és rezorcin-fukszin-festéssel alul. I: intima, M: media, A: adventitia. A hematoxilin-eozin festésű képen láthatók a belső felszínt borító endothelsejtek magvai.
Betegségek
A media sejtmagjainak zöme simaizomsejt Figyeljük meg: az e festésnél gyengén látható elasticus lemezekhez viszonyítva mindig rézsútosan helyezkednek el Elasticus típusú arteria az aorta és nagyobb ágai a. A végtagok legnagyobb arteriái is már inkább az izmos típusúakhoz tartoznak. A tunica intimát az ér lumene felé egy endothelsejtréteg határolja. Ezalatt egy portális véna magas vérnyomás réteg van, mely jobbára hosszanti rendezettségű sejt közti alapállományba ágyazott finom elasticus rostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll.
Az intima fő részét durvább és inkább körkörös lefutású, főleg elasticus és kisebb részben kollagén rostok alkotják. Külső határán az elasticus rostok lap szerint összeszövődve ún. Ez megfelel az izmos típusú arteriák membrana elastica internájának.
A tunica media a felnőtt aortájában mintegy 70, újszülöttben még csak mintegy 40, koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll. A szomszédos lemezek közét jóval finomabb elasticus és kollagénrostok töltik ki kötőszöveti és nem csekély számú simaizomsejttel, valamint amorf sejt közötti állománnyal, amely zömben glükózaminoglikánokból áll.
A tunica adventitia ezeknél a nagy ereknél vékony, szabálytalan, de jobbára hosszanti rendezettségű, finom elasticus és kollagén rostokból áll. Benne találhatók az ér külső rétegeinek táplálóerei vasa vasorum. Az izmos típusú középnagy verőerek tágassága bizonyos határok közt szabályozható lévén, szerepük a test portális véna magas vérnyomás részeibe szétáramló vér elosztása.
Ezek az arteriák anatómiailag jól preparálhatók. Tunica intima. Elasticus festésű készítményen csaknem úgy tűnik, mintha egyetlen erősen hullámos, meglehetősen vastag elasticus portális véna magas vérnyomás lemezből állna; ez a membrana elastica interna. Idősebb korban nemritkán többrétegűvé válhat, sclerotisál. Sejtfestéses készítményben azonban felismerhető a belső felszínt határoló endothelréteg, amelynek magvai szigorúan az ér hosszában rendeződnek.
Az endothelréteg alatt igen vékony, finom rostú kötőszövetes réteg található. Tunica media. Körkörösen vagy legalábbis lapos spirálban rendezett simaizomszövetből álló vaskos réteg. A simaizomsejtek között finom elasticus és kollagén, valamint az izomsejteket harisnyaszerűen körülvevő rácsrostokból álló kötőszöveti váz található. Tunica adventitia. Testtájékok szerint erősen változó vastagságú réteg, belső részében inkább körkörös, majd mindinkább hosszanti irányba kerülő spirális lefutású elasticus rostokból és kollagén kötegekből áll.
A media határán tökéletlenül összeszövődött elasticus rostok egy membrana elastica externát képeznek.
A nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk. Az adventitia vastagsága elsősorban attól függően, vajon zárt testüregben pl.
A máj portálvénája
A capillarisok elé kapcsolt arteriolák voltaképpen nyomásredukciós szelepek szerepét töltik be, melyek az eddig meglehetősen magas arteriás nyomást — meredeken eső gradienssel — a capillarisok vékony falszerkezetéhez adaptált portális véna magas vérnyomás href="http://herbaria-levendula.hu/hogyan-s-hol-lehet-megvizsglni-a-magas-vrnyomst.php">hogyan és hol lehet megvizsgálni a magas vérnyomást redukálják.
Izmos típusú arteria és vena keresztmetszete. A: áttekintő kép elasticus festéssel, balra az arteria, jobbra az összeesett vena. A vena falának nagyobb részét a hosszanti magas menetű spirális lefutású elasticus rostokat tartalmazó adventitia teszi; B: hematoxilin-eozin festés mellett jól elkülöníthető az arteria intimája Ia media M simaizomzata és a mediát kívül-belül határoló membrana elastica interna és externa nyilak ; C: az A képen látható arteria fala erősebb nagyítással.
A membrana elastica interna nyíl itt egységes, az intima nem látható. Arteriolák a bőr alatti zsírszövetből Mallory-festés. Felül balra nagyobb arteriola több simaizomsejt-réteggel; jobbra hasonló méretkategóriájú vena, melyben felismerhető, hogy a simaizomsejtek magas menetű spirálist alkotnak.
Köztük lejjebb egyetlen simaizom-sejtrétegű precapillaris arteriola A kisebb, izmos típusú arteriák és a valódi arteriolák közötti átmenet nem világos, különböző leírások más-más kritériumokat vesznek fel határként. Három-négy simaizomsejtnyi vastagságú réteg a nagyobbakban, és egyetlen simaizomsejt-réteg a precapillaris arteriolákban.
A sejtek közt csupán rácsrostváz látható. Anagyobb arteriolákban hosszanti elasticus portális véna magas vérnyomás kollagén rostkötegek képezik; a precapillarisokban minimálisra redukálódhat. Az arteriafal táplálása és beidegzése. A verőerek belső falrétegei kellő oxigén- és tápanyagellátáshoz jutnak az intimán keresztül lezajló diffúzió útján is.
Portális hipertónia szindróma a májcirrhosisban
Hasonlóképpen kisebb verőerek külső falrétegei a környező szövetek capillaris rendszere felől láttatnak el. A fenestrált elasticus membránok nyílásai feltehetőleg jelentős szerepet visznek a diffúzióban.
A szív szerkezeteiben a veleszületett vagy szerzett változások. Metabolikus rendellenességek pl.
A nagyobb verőerek külső falrétegei — elasticus és izmos típusúaké egyaránt — ily módon nem láthatók el. Ilyen erek adventitiájában számos kisebb eret — vasa vasorum — látni, melyek végső ágai a nagyobb elasticus erek mediájába is benyomulnak. Körkörösen elhelyezkedő simaizomsejtek egy kb.
Varicosus idegrost húzódik az izomsejtek felszínén Köszönettel átvéve Y. Uehara és S. Kisebb arteriola és megfelelő igen vékony falú venula scanning elektronmikroszkópos képe nyálmirigyből szoros nagyítás. Az arteriola a űrterébe beemelkedő endothelsejtmagok által okozott hosszanti sáncok jól láthatók. A vékony, zsákszerű falú venula v telve van jellegzetes alakú vörösvértestekkel, amelyek közül egy nyíl kiesett az eltört érből, és rajta fekszik egy félbevágott mirigykamra falán.
Jól felismerhető a mirigyvégkamrák közötti kötőszövet P. Skaring, Dánia, felvétele A keringés szabályozásában lényeges szerepet visz az idegrendszer. Az arteriák falában számos helyen fordulnak elő receptor-idegvégződések, leginkább nyomásjelző baroreceptorok és a vér kémiai összetételét jelző kemoreceptorok.
Ilyenek koncentráltan vannak az aortaív falában és az arteria carotis interna kezdetének sinusszerű tágulatában sinus caroticus. Ezek az adventitia mélyebb rétegében szétterülő szőlőfürtszerű, tok nélküli idegvégződések. Főleg az izmos falú arteriák bő motoros beidegzéssel bírnak.
Minden nagyobb portális véna magas vérnyomás velőtlen idegek egész fonata hálóz körül az adventitia külső felszínén, illetve felületesebb laza rétegében. E fonat effectoros ingerületátadó hálózata portális véna magas vérnyomás az adventitia belsejébe, és szorosan rásimul a media külső felszínére, de oda sohasem hatol be. Itt nincsenek idegvégződések.
Az idegrostok az idegvégződésekkel foglalkozó fejezetekben leírt ún. Minthogy a mélyebb fekvésű simaizomsejtek nyilván nem juthatnak közvetlen kapcsolatba ezzel az ingerületátvivő anyaggal, fel kell tételezni, hogy a külső izomsejtek így keltett ingerülete ráterjed a belső rétegek izomsejtjeire.
Nem mindenütt, de sok helyen vannak parasympathicus jellegű vasodilatator rostok, amelyek ugyanazokban az alapfonatokban futva, a simaizomsejtek összehúzódását gátló mediatort termelnek. A legkisebb, egyetlen izomsejt réteggel bíró, precapillaris arterioláknak is van vasoconstrictor beidegzésük. Noradrenalintartalmú sympathicus idegfonat arteriola falából Donáth T.
Katecholamin-formalingáz fluoreszcencia Hajszálerek Régebben a hajszálerek capillarisok hálózatát úgy képzelték, hogy az arteriolák, elvesztvén simaizomzatukat, szétoszlanak valódi hálózatot képező hajszálerekre, majd ezek ismét összeszedődnek a legkisebb gyűjtőerekbe, a postcapillaris venulákba.
Újabban mind világosabbá vált, a precapillaris arteriolát a megfelelő postcapillaris venulával egy ív alakú nagyobb capillaris, az ún. Mielőtt ennek az elrendezésnek általános érvényű voltát ismerték volna, ezeket a kitüntetett ércsatornákat arteriovenosus anastomosisoknak nevezték. Ez nem tévesztendő össze a nagyobb arteriolákat és venulákat direkt a hajszálerek kikerülésével összekötő valódi arteriovenosus anastomosisokkal.
A szövet nyugalmi állapotában a valódi capillarisok nagy része zárt. Régebben a capillarisok endotheljét portális véna magas vérnyomás vélték, s ebben látták a capillaris keringés fő szabályozóját.
A capillariskeringés szerkezeti elve. Az arteriolát a venulával kitüntetett capillaris jellegű ércsatorna köti össze, melynek főleg kezdeti és végső részét elszórt simaizomsejtek veszik körül neve ezért metaarteriola vagy muscularis capillaris. Endothelcsövét és alaphártyáját portális véna magas vérnyomás nyúlványai ölelik körül.
A májelégtelenség: kiváltó okok, tünetek és megelőzés
A kitüntetett csatornából minden irányba ágazik el a valódi capillarisok hálózata Fénymikroszkópos szerkezetük. Az endothelcsövet rácsrostok jobbára körkörös fonata veszi körül, amely az endothel felületén alaphártyává tömörül. A capillaris közvetlen környezetében változatos sűrűségben láthatók sejtek az ún.
A mag körüli rész kivételével az endothelsejt vékony plasmaréteggel veszi körül a hajszálér lumenét. Szomszédos endothelsejtek közti határoknál az összetalálkozó sejtszélek között a hámszövettel kapcsolatban leírt felszínzáró szerkezeti struktúrát találunk, mely a lumen felé eső részen zonula occludens a lumentől távolabbi részen inkább macula adherens típusú kapcsolódásokat találunk.
