Iratkozz fel hírlevelünkre

Ozmotikus hipertónia

Tartalom

    A hipertóniás kifejezés olyan oldatot magasabb ozmotikus nyomásamint egy másik megoldást. Más szavakkal, egy hipertóniás oldat olyan, amelyben van egy nagyobb koncentrációja vagy több oldott részecskék külső membrán, mint ahány benne. Key Útravaló: A hipertóniás Definition A hipertóniás oldat az, amely magasabb oldott anyag koncentrációja, mint más megoldást.

    Ha híg az oldat, akkor az ozmotikus hipertónia részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg és marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz. A szolvatált részecskék — amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének — a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek.

    Az oldatokban az oldott anyagok a teljes térfogatban igyekeznek a teret homogénen betölteni, hasonlóan, mint ahogy a gázok a rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltésére törekednek.

    Ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez a homogenizálódás diffúzió útján valósulhat meg. A nem homogén — tehát inhomogén, ozmotikus hipertónia heterogén — rendszerben a komponensek kémiai ozmotikus hipertónia a hely függvényében nem azonos, ezért önként olyan folyamatok játszódnak le, amelyek az oldatokban és a gázokban is a komponensek egyenletes eloszlásához vezethetnek transzportjelenség.

    ozmotikus hipertónia

    A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át A részecskék mozgását akadályozza az oldatot és a tiszta oldószert vagy hígabb oldatot elválasztó féligáteresztő hártya, aminek következtében csak a kisebb méretű részecskék az oldószer molekulái képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű szolvatált részecskék viszont nem. Az ilyen hártyával elválasztott oldatoknál a termodinamika miatt, a koncentrációjuk kiegyenlítése végett az oldószer részecskéi a hígabb oldatból a töményebb felé áramlanak.

    Az ozmózis oka[ szerkesztés ozmotikus hipertónia Az ozmózis oka az, hogy kémiai potenciálkülönbség van az egymással érintkező két oldat komponensei között és az önként végbemenő kiegyenlítődés folyamán a részecskék méretviszonyai miatt a kisebb koncentrációjú oldat felől több oldószer-molekula jut időegység alatt a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mint onnét vissza a hígabb oldatba.

    ozmotikus hipertónia

    Ennek az egyensúlyra vezető folyamatnak az eredményeként az oldott anyag kémiai potenciálja a töményebb oldatban csökken a vízé pedig nőa kisebb koncentrációjú ozmotikus hipertónia pedig az oldott anyag kémiai potenciálja megnő a vízé ozmotikus hipertónia csökken. Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly.

    Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.

    ozmotikus hipertónia

    Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító ozmotikus hipertónia, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak.

    Az ozmózisnyomás nagysága kiszámítható hidrosztatikai nyomás mérésével, a mellékelt ábrán látható kísérleti berendezésben.

    ozmotikus hipertónia

    Az oldószer bejutása az oldatfázisba térfogat-növekedést okoz, ennek következményeként az edény függőleges csövében a folyadékszint fokozatosan emelkedik ΔH. Ebből adódóan a folyadékoszlop nyomása ellene hat az oldószer beáramlásának.

    ozmotikus hipertónia

    A folyadékszint a csőben addig emelkedik, ameddig a hidrosztatikai nyomás egyenlővé nem válik az ozmózisnyomással: π.