Magas vérnyomásban szenvedő betegek vizsgálata. Magas vérnyomás – Wikipédia
Tartalom
- A vesebetegek nagy része magas vérnyomásban szenved
- Elektroforézis hipertónia technikához
- Hogyan kell szedni a doxazozint magas vérnyomás esetén
- Gyógynövények magas vérnyomás kezelése
Budapest, I. Magas vérnyomásnál nem csak a vérnyomást kell vizsgálni Létrehozva: Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Hogyan mérjük a vérnyomást?
Miért nem elég csak a nyugalmi mérés? Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók.
Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt.
Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM.
Miért nem elég csak a nyugalmi mérés?
Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig — a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek — ismerteti dr.
Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
Megállapított szívbetegség esetén billentyűprobléma, koszorúér-betegség, pacemaker Egyenes ági rokon fiatalkori szívbetegsége esetén Nyomó, szorító mellkasi fájdalom, a szegycsont mögött, amely kisugározhat a bal vállba, karba Erős szívdobogás érzés, szapora pulzus Helytelen, egészségtelen életmód, jelentős túlsúly Tünetmentesen szűrés, megelőzés jelleggel Mi történik a kardiológiai vizsgálat során? A kardiológiai szakvizsgálatunkon a páciens kórtörténetének, az előzetes betegségeinek, a használt gyógyszereinek, és életmódjának az orvos általi megismerését követően a különböző fizikális vizsgálatokra kerül sor. A hallgatózást, kopogtatást, és a vérnyomásmérést a megalapozott diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok követhetik, például mint a nyugalmi és terheléses EKG, HOLTER, vérnyomás monitor, szívultrahang vagy kiegészítő laborvizsgálatok. Végül kardiológusunk ezen információk alapján leletez, tanácsol, gyógyszeres kezelést ír elő, és ha kell, további vizsgálatokra küldi a pácienst.
Mi derülhet ki a laborvizsgálatokból? A nagylabor vizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomásbetegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is.
Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma — akár vese- vagy pajzsmirigybetegség — okozza-e a magasabb vérnyomást. A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is.
Renovaszkuláris magas vérnyomás
Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges fejfájás magas vérnyomással, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
Miért szükséges az EKG? Az EKG vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, és károsodása.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége.
Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó. Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, magas vérnyomásban szenvedő betegek vizsgálata esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet az EKG vizsgálat is.
A kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, így a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI, vagyis testtömeg-index számítás. Ugyancsak fontos lehet a magas vérnyomásban szenvedő betegek vizsgálata összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése.
- Hypertónia szakrendelés | Aniron Egészségközpont
- Menopauza hipertónia fórum
- Kardiológus magas vérnyomás ellen
- A magas vérnyomás kezelése népi gyógymódokkal tinktúrákkal
A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél — hangsúlyozza dr.