Gyógyszerek magas vérnyomás kezelésére 2-es típusú cukorbetegségben
Tartalom
- Magyar Diabetes Társaság
- A magas vérnyomás és a cukorbetegség összefüggései
- A nem javuló magas vérnyomás a cukorbetegség kísérője is lehet
- Inzulinkezelés 2-es típusú cukorbetegségben -- Dr. Strényer Ferenc
- Cukorbetegség ellen a vérnyomáscsökkentőt este vegyük be
- A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél
- www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja
A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél Kialakulására mind 1-es mind 2-es típusú cukorbetegek esetében számíthatunk. Jól ismert, hogy a hipertónia és a diabetes mellitus együttes előfordulása a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás jelentős növekedésével jár együtt.
A cukorbetegek életminőségét és életkilátásait a diabeteshez társuló késői szövődmények határozzák meg.
Magyar Diabetes Társaság
A cukorbetegség és a hipertónia együttes előfordulásának következménye, hogy a késői szövődmények korábban és súlyosabb formában fordulnak elő. A diabeteshez társuló hipertonia kezelésének célja a vaszkularis szövődmények megelőzése. Hatékony kezelést csak akkor tudunk elérni, ha a kardiovaszkularis betegségek egyéb rizikótényezőit is kezeljük.
Ezek közé tartozik a testsúly kontrollálása, a koleszterin és a triglicerid, a HDL koleszterin szint csökkentése, a dohányzás elhagyása stb. Az európai ajánlás, renalis érintettség esetén a szisztolés vérnyomás Hgmm alatti beállítását javasolja, amennyiben ezt a beteg tolerálja és a renális funkciók ellenőrzése biztosított.
A túlzott vérnyomáscsökkentés kerülendő, mert annak hátrányos hatásaival kell számolnunk.
A magas vérnyomás és a cukorbetegség összefüggései
Nem farmakológiai kezelés Ismerve a hipertónia és túlsúly kapcsolatát a nem farmakológiai kezelésnek elsősorban a testsúlyfelesleggel rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél van alapvető jelentősége. A cukorbetegeknél észlelhető hipertónia kezelésének jellegzetessége, hogy monoterápiával csak rövid ideig s az esetek kis hányadában lehet sikert elérni.
Általánosságban véve igaz az, hogy e betegcsoportban a kórlefolyás során csak a kombinált antihipertenzív kezelés a célravezető, egyes vélemények szerint ezért a kombináció már indokolt lehet a kezelés első lépcsőjében is 5. Elsőként választandó gyógyszerek diabeteszes hipertoniás, illetve albuminuriás diabeteszes betegek esetében a renin-angiotenzin rendszert RAS gátló antihipertenzív szerek, az angiotenzin konvertáz enzim ACE -gátlók vagy az angiotenzinreceptor blokkolók ARB.
Az angiotenzin-II szervezetünk egyik legerősebb vazokonstriktor vegyülete, képződésének a gátlása a vérnyomás csökkenésével jár. Csökken a nátrium renalis visszaszívódása, ami további vérnyomáscsökkenéshez vezet. Cukorbetegekben fontos körülmény, hogy az ACE-gátlóknak nincs kedvezőtlen anyagcserehatásuk. Ha mellékhatás köhögés miatt függesztjük fel az ACE ha magas vérnyomásom és tachycardia van kezelést angiotenzin II-receptor antagonisták adása lehet az első választandó gyógyszer.
Angiotenzin-II nemcsak a konvertáz enzim segítségével, hanem egyéb szöveti enzimek hatására is keletkezik éppen ezért az ACE-inhibitorok enzimgátló hatása soha nem teljes. Az angiotenzin-II az angiotenzin-I receptorokon fejti ki vérnyomásemelő és hormonális hatásait, így ezen receptorok blokkolása teljesebb körű angiotenzin-II-gátlást jelent.
Ha az ACE-gátló- ill.
A nem javuló magas vérnyomás a cukorbetegség kísérője is lehet
ARB monoterápia hatása nem kielégítő, calcium csatorna blokkolókkal, vagy kis dózisú tiazid típusú diuretikumokkal egészíthetők ki. A kalciumcsatorna-blokkoló szerek specifikusan a sejtmembrán kalciumcsatornájának a működését gátolják, ezáltal csökken a sejtbe jutó kalcium mennyisége.
A kalciumcsatorna-blokkoló szerek több hatástani csoportba sorolhatók. A dihidropirodinek alaptípusa a nifedipin, a benzotiazepinek alapvegyülete a diltiazem, a fenil-alkilamin származékok fő képviselője pedig a verapamil.
Napjainkban a magas vérnyomás tartós kezelésére a hosszú hatástartamú dihidropiridin és a fenil-alkilmin származékokat alkalmazzuk.
Inzulinkezelés 2-es típusú cukorbetegségben -- Dr. Strényer Ferenc
A dihidropiridin csoportba sorolt vegyületek jelentősen különböznek egymástól, ezeket generációs beosztással jellemezzük. Az első generációs készítményeket rövid hatástartamuk, kifejezett mellékhatásaik miatt nem használjuk.
Cukorbetegség ellen a vérnyomáscsökkentőt este vegyük be
Klinikai használatra elsődlegesen a 3. A lercanidipin reverzibilis módon gátolja a sejtmembránban lévő feszültség függő L-típusú calciumcsatornákat, megakadályozva a calcium beárámlást, vérnyomáscsökkentő hatása — hasonlóan más dihidropiridinekhez — gyógyszerek magas vérnyomás kezelésére 2-es típusú cukorbetegségben értágító hatásából adódik. Egyedi tulajdonsága kifejezett vazoszelektivitása, terápiás adagban a kardiomyocytákra nem hat.
Ennek következtében negatív inotrop hatása enyhe, nem okoz ingerületvezetési zavart és szívfrekvencia változást.
A lercanidipin kifejezett lipofil tulajdonságú, bár szérum felezési ideje 8—10 óra, a sejtmembránban akkumulálódva fokozatosan szabadul fel. Ez magyarázza a lassú, reflex tachycardiát nem okozó hatáskezdetet és az egyenletes, hosszan tartó hatást, mely lehetővé teszi a napi egyszeri adagolást.
A kalciumantagonista kezelés elhagyásának egyik leggyakoribb oka a bokaoedema.
A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél
Fontos kiemelni, hogy a lercanidipinnek sokkal kisebb az oedema keltő mellékhatása, mint a többi 3. A prospektív, randomizált, kettősvak COHORT vizsgálatban 12 hónapos lercanidipin terápia napi 10 mg mellett a betegek 9 százalékánál, míg napi 5 mg amlodipin kezelés mellett a betegek 19 százalékánál jelentkezett alsóvégtagi oedema. A ZAFRA vizsgálat során hypertoniás, krónikus gyógyszerek magas vérnyomás kezelésére 2-es típusú cukorbetegségben esetében egészítették ki a RAS gátlót tartalmazó antihypertenzív kezelést lercanidipinnel.
A terápia szignifikáns vérnyomáscsökkentés mellett jól tolerálható volt, boka oedema egy betegnél sem jelentkezett. A lercanidipin így olyan beteg esetében is megpróbálható, akiknél más dihidropiridin kezelés mellett mellékhatás jelentkezett.
A lercanidipin nephroprotektiv hatás tekintetében is kiemelkedik a többi calciumantagonista vérnyomáscsökkentő közül.
A többi calciumcsatorna-blokkoló, így az amlodipin is a vesében a preglomeruláris afferens arteriolákban okoz vazodilatációt, az efferens arteriolákban nem, így a glomeruláris kapilláris nyomás emelkedik.
www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja
A lercanidipin ezzel szemben mind az afferens, mind az efferens arteriolákat tágítja, ami az glomeruláris nyomás és proteinuria csökkenését eredményezi. Adatok szólnak a lercanidipine antioxidáns kapacitást fokozó és kognitív funkciót javító hatása mellett is Kardiovaszkularis szempontból veszélyeztetett egyéneknél, vagy ahol az előző szerek mellékhatásuk miatt nem adhatók, a béta-blokkolók adása kerül előtérbe.
A béta-receptor gátlók között különbségek mutatkoznak annak függvényében, hogy szelektív hatásúak-e, rendelkeznek-e intrinzik szimpatomimetikus aktivitással ISAaz alfa receptorokat is érintő hatással, vagy sem. A legkifejezettebb vérnyomáscsökkentő tulajdonsággal a kettős, alfa- és szelektív bétareceptor-gátló, direkt vazodilatator hatású szerek rendelkeznek.
Ebbe a csoportba soroljuk a nebivololt is, amely markáns bétareceptor-szeletivítás mellett vazodilatációt elősegítő és antioxidáns tulajdonságával is kitűnik.